2012. február 4., szombat

Asztali környezetek

Az asztali környezet a számítógépre való bejelentkezés után megjelenő, alkalmazások futtatására és kezelésére szolgáló felület (Ubuntu súgó által használt definíció).

Általában az asztali környezetet is az operációs rendszer részének szokás tekinteni, ami részben jogos, mert a legtöbb operációs rendszernek egy, vagy egy alapértelmezett asztali könyezete van. Linuxon ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egy disztribúció több asztali környezetet is kínál, vagy ha nem, akkor is lehetőségünk van magunknak újakat telepíteni, miközben az alaprendszer és a telepített alkalmazások változatlanok maradnak. (Valójában az asztali környezet a puszta felületnél azért többet jelent és több mindent befolyásol, de ez inkább a fejlesztők számára bír jelentőséggel.)

A legelterjedtebb Linuxon használt környezetek a Gnome és a KDE. Az Linux Mint itt tárgyalt, ún. Main kiadásában a Gnome az alapértelmezett felület.

Gnome
A Gnome projekt háza táján lezajlott változások miatt a Gnome hagyományos (Gnome 2) és új (Gnome 3) környezete között igen nagy a kinézet- és működésbeli különbség is. Ez a változás erősen megosztotta a felhasználói közösséget, és megalakult a MATE projekt, mely a jövőben már nem fejlesztett és nem is támogatott Gnome 2 életben tartása céljából, annak kódjából kiindulva egy új környezetet indított útjára. A MATE a Gnome 2 kedvelői számára szeretné megőrizni a megszokott környezetet, továbbfejlesztésével pedig lehetővé tenni annak hosszú távú használatát.

A Gnome 3 (amit a továbbiakban csak Gnome-nak nevezünk majd) egy teljesen más típusú, modernebb, de kevésbé testreszabható környezet.

A Linux Mint fejlesztői igyekeztek mindkét tábor igényeit kielégíteni, ezért a Linux Mint 12 Main kiadásában a felhasználók a bejelentkező képernyőn a Gnome és a MATE között választhatnak. Fontos megértenünk, hogy a bejelentkezéskor válaszott asztali környezet a rendszerbeállításokat és a rendelkezésre álló alkalmazásokat nem befolyásolja, valójában ugyanazt a rendszert használjuk, így akár azt is megtehetjük, hogy bejelentkezésenként más-más környezetet választunk.

Bár az asztali környezetek önállóan is viszonylag gyorsan felfedezhetők és megszokhatók, azoknak a kedvéért, akik nem látták, nem használták még őket, vagy csak szeretnék tudni, hogy mire számítsanak, mindkét könyezetről készítettünk egy illusztrált bemutató oldalt:

Gnome                        MATE

Egyéb asztali környezetek

A Linux Mint 12 emellett elérhető KDE környezettel is, a fejlesztők pedig nemrég jelentették be egy új, Gnome-ra épülő saját környezet, a Cinnamon kialakítását.

Az eddig említett összes környezet közös jellemzője, hogy viszonylag erőforrásigényesek, így régi, gyenge gépeken nem mindig működnek megfelelően.

Léteznek még további, kisebb igényű, ún. lightweight asztali környezetek is, melyek közül a legismertebbek az XFCE, az LXDE valamint a Fluxbox ablakkezelő. A Linux Mint egyes kiadásaiból ilyen változatokat is kínál, ezek azonban kívül esnek útmutatónk tárgyán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése